Mándy Gábor:
Családregény, 1. rész


Joachim Himmelbaum arra volt predesztinálva, hogy nagy ember
legyen: egy nagymúltú kereskedőház megalapítója, a város
férfitársadalma által irígyelt Hannelore Hartung jómódú férje,
hat gyermek büszke atyja, illetőleg tizennyolc unoka nagyatyja,
számos kereskedelmi társulat megbecsült igazgatósági tagja,
királyi tanácsos, a rajnai hadjárat becsületkereszttel
kitüntetett hőse. Sajnálatos módon, még kisgyermekkorában
az utcán megvadult lovak lökték fel, és súlyos fejsérüléssel
kórházba kellett szállítani. Az orvosprofesszorok mindent
megtettek, de a gyógyulásra eleve kevés esély volt. Eltelt az
első nap, és a kis beteg állapota nem javult.

Eltelt a második nap, de a kis beteg állapota nem javult.
Eltelt a harmadik nap, de a kis beteg állapota nem javult.
Eltelt a negyedik nap, de a kis beteg állapota nem javult.
...
Eltelt a tizedik nap, de a kis beteg állapota nem javult.

Még most is, amikor ezeket a sorokat írom, az ifjú Joachim élet és
halál között lebeg.